Színkezelés és kalibrálás

Színkezelés fotósok számára

A színkezelés fontos kérdés a fotósok számára. Ha figyelmen kívül hagyják, eleinte nem is nagyon tűnik fel a hiánya. Felvetődik a kérdés, hogy miért is kellene ezzel foglalkozni? Sok fotós egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy a digitális megjelenítő eszközök, más néven monitorok adott esetben eltérő módon jelenítik meg a képeket. Ugyanaz a fájl például nagyon másképp fest a laptopon, mint a munkahelyi monitoron. Este a kanapén ülve pedig megint teljesen másképp néz ki egy táblagépen megjelenítve. Ennek oka: a színkezelés hiánya.

Mi is az a színkezelés, és miért szükséges annak elvégzése?

A fotósok többsége számára a következő két helyzetben tűnik fel igazán a színkezelés hiánya: Az interneten keresztül megtekintett képek sok esetben túlságosan világosnak, sötétnek, színesnek vagy kontrasztosnak tűnnek. Más esetekben a frissen kinyomtatott képek keltenek csalódást, mivel azok jelentősen eltérnek a monitoron látottaktól, és ily módon a felhasználó elvárásaitól.

Ugyanakkor nem teljesen egyértelmű, hogy pontosan mi okozza a képernyőn megjelenített és az interneten megtekintett vagy papírra nyomtatott képek közötti eltéréseket. Egy további nehézség: A programok, a monitor vagy a nyomtató számtalan beállítási lehetősége sokszor inkább zavaró, mint hasznos.

Sam Jost, a „Színkezelés fotósok számára” című könyv szerzője a Gyakorlati ismeretek elnevezésű útmutatónk keretében bemutatott 12 részes sorozat vendégszerzőjeként átfogó áttekintést nyújt az említett témakörről, és természetesen számos hasznos tanácsot is megoszt majd az olvasókkal.

A következőket tekintjük át

1. A színkezelés jelentősége

A "Színkezelés fotósoknak" című sorozat első epizódjában megtudjuk, miért fontos a színkezelés, és mi a feladata.

2. Színmodellek

Ez a cikk az alapul szolgáló színmodellekről szól, mint például a YRB, RGB vagy CMYK.

3. Az RGB színterek közötti eltérések

A legutóbbi, színmodellekről szóló bejegyzésre építve ez a bejegyzés a különböző RGB színterek közötti különbségekről szól.

4. A színterek feldolgozása

A negyedik epizód a színterekkel való munka során felmerülő tipikus problémákról szól.

5. Mire szolgál a színkezelés?

Miután az előző cikkben ismertettük a színterekkel kapcsolatos problémákat, most megnézzük, hogyan működik a színkezelés általában.

6. Mire alkalmas és mire nem a színkezelés?

Mit érhet el a színkezelés és mit nem? Miért kell egyáltalán ennyi fáradságot vállalni?

7. Hogyan alakulnak át a színek?

Ha a színtér és a kép olyan színeket tartalmaz, amelyeket a nyomtató nem tud kinyomtatni, akkor más színeket nyomtat ki helyette. A színek konvertálására két általános technika létezik: Relatív vagy érzékelési.

8. A képernyő/eszközök kalibrálása

A képernyő kalibrálása - mit kell figyelembe vennem?

9. A nyomtató profilozása

A nyomtatási folyamat, a nyomtató, a tinta és különösen a papír nagy hatással van arra, hogyan néz ki egy fájl nyomtatáskor.

10. A fényképezőgép profilozása

A legtöbb fényképezőgépnek van egy többé-kevésbé hangsúlyos színes megjelenése ex works. Ennek eltávolítása profilozással, és helyette semleges képet kapni, különösen a reprodukciók esetében van értelme.

11. Próbanyomat-ellenőrzés nyomtatási szimuláció céljára

Az első döntésem egy fotó szerkesztésekor az, hogy mit szerkesztek rajta? A képernyőn való megjelenítéshez vagy a nyomtatáshoz?

12. Próbanyomat-ellenőrzés a Photoshop program használatakor

Míg a Lightroomban csak nagyon kevés és többnyire ésszerű beállítást végezhetsz a softproofinghoz, addig a Photoshop számtalan beállítási lehetőséget kínál, köztük olyanokat is, amelyeket jobb, ha nem használsz, mert rossz eredményre vezetnek.

Sam Jost rövid életrajza

Sam Jost már gyermekkorában megszerette a fotózást. Kezdetben kis képeskönyveket állított össze az általa lefotózott háziállatok felvételeiből. Amint saját keresetre tett szert, vásárolt egy tükörreflexes fényképezőgépet, és bulikon, fesztiválokon, színházi előadásokon fotózott: mondhatni, mindent megörökített, ami csak az objektívja elé került. A fotókat ő maga dolgozta fel. Az első digitális fényképezőgépek megjelenésekor nagy örömmel töltötte el, hogy számítógépén keresztül gyorsan megszerkesztheti az elkészült képeket, szükségtelenné téve ezzel a különféle idejemúlt analóg technológiák alkalmazását. Bár eltartott még néhány évig, mire megfizethetővé váltak a digitális fényképezőgépek: 2000-ben vásárolta meg élete első kompakt fényképezőgépét, azonban csak azután vált hivatásos fotóssá, hogy 2004-ben szert tett első DSLR készülékére. Azóta szakadatlanul fotózik és könyveket ír, ha pedig ideje engedi, műhelyfoglalkozásokat tart.

Sam Jost

Kérdése van?

Mi és meghatalmazott partnereink szívesen segítenek Önnek a környezetéhez megfelelő modell kiválasztásában.

Lépjen kapcsolatba velünk